A honfoglalás (895) előtt 568-ban és 670-ben Kelet felől telepedtek le hazánk területén az Avarok. Két népből álltak, a VAR és HYON (Hun) népből. A honfoglaló magyarok és utódaik nyelvén ebből alakult ki azután varhyon - várkun - várkuny - várkony. Árpád magyarjai, amikor a közeli Tetétlenen (Kőröstetétlen) sátrat vertek a Tiszáig, találkozhattak itt avarokkal - várkonyokkal - Várkonyon. Innen indultak Árpád fejedelem magyarjai, hogy Alpárnál megütközzenek Zalán bolgár fejedelemmel. Tekintettel arra, hogy az avarok hazánk területén szétszórtan telepedtek le, ezért van mai is több Várkony nevű község. Pl. Sajóvárkony (Ózd mellett), Zengővárkony (Pécsvárad mellett). Pécsváradon találtak avarokra jellemző sírokat, leleteket. A várkony nevű településeken nemzetségi köz-pontok lehettek. Laktak-e várkonyon avarok? Találtak-e nemzetégi köz-pontra utaló sírokat? 1952. tavaszán gátépítés közben 95 avar sírt tártak fel a várkonyi gátőrháztól északra, kb. 300-400 méterre a Hugyin parton. Tehát várkonyon éltek várkonyok (avarok). A várkony név titka ezzel véget ért. Idős emberek úgy magyarázták községünk nevének keletkezését, hogy az a török megszállás idején alakult ki, amikor az egyik török a lovát kikötötte - Várj kony! - mondta lovának. Ez a népi magyarázat nem felel meg a valóságnak, mert a török Várkonyt 1549-ben foglalta csak el. Községünk a BÉCSI KÉPES KRÓNIKA (keletkezett: 1270-1290 körül) már úgy nevezi VARKUN, WARKUN

 

Oldal: Tiszavárkony története
TISZAVÁRKONY ÉS KÖRNYEZETE - © 2008 - 2024 - tiszavarkonykornyezete.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat